A lézeres gyilkos című svéd dokumentumregényt fordítottam éppen a Corvina számára, és szembesültem egy szóval, amit képtelen voltam megfejteni. Az egyik prominens politikus mini-életrajzát ismertette éppen a szöveg, és többek között azt is az olvasó orrára kötötte, hogy az illető vezéregyénisége már gyerekkorában megmutatkozott, és a barátai "Lunnetarzan"-nak hívták.
A második fele világos volt, Tarzan, bár nem derült ki egyértelműem, hogy a majomember melyik tulajdonsága ihlette a metaforát. A lunne rész viszont feladta a leckét. Lehetett az északi félteke pingvinje, a lunda, de egyfelől az általában lunnefågel alakban létezik (azaz lundamadár), másfelől nem világította meg különösebben a Tarzan felét sem a szónak. Milyen ember az, akit egyfelől egy köpcös, rövidlátó madárról, másfelől a dzsungel uráról neveznek el.
Mivel a szerző él és kiváló egészségnek örvend, és az internet korában valakit elektronikusan levadászni ma már nem nagy ördöngösség, írtam neki egy emailt. Sajnos nem válaszolt. Mi tagadás, a hasamra ütöttem, kitaláltam egy magyar becenevet, ami az illetőre a jellemrajz alapján passzolt.
A Könyvfesztiválon bemutatták a könyvet, és az alkalomra eljött a szerző is, aki egyébként magyar származású, Gellért Tamásnak hívják, de mivel svéd úrról van szó, a Tamás a családneve. Valójában ő hozta szóba a megválaszolatlan emailt, elnézést kért, én mondtam, hogy nem számít, de most már árulja el, mire utal a Lunnetarzan név.
Azt mondta, fogalma sincs, ő készített a politikus anyjával egy interjút, a mama megemlítette ezt a becenevet, ő meg beleírta a könyvbe. De hogy mit takar...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.