A történelmi regényben, amit éppen fordítok, egy lengyel antropológus Új-Guinea környékén kutat, és a lakosok társadalmát, kultúráját, szokásait vizsgálja, hogy könyvet írjon róluk. A megfigyeléseit maga a regény is tartalmazza.

Sajnos a szigetlakók bonyolult cserekereskedelmi rendszerét, úgy hívják: kula. A regénybeli antropológus egy létező személyből lett gyúrva, az illetőnek jelentek meg magyarul írásai, és azokban is kulának hívják a rendszert.

Egy ilyen szót kerül az ember, ha kerülhető, azaz csak egyszer-kétszer fordul elő, és nincs nagy jelentősége. De ebben a szövegben nagyon is van. Ráadásul mindenféle összetételekben előfordul, úgy is mint, kula-kör, kula-szertartás, stb. Mit van mit tenni, az ember leírja, és reméli, hogy az infantilis olvasók sem zökkennek ki nagyon a szépirodalmi élményből.