A Raszputyin lánya című regény fordítása során érdekes fordítói dilemmával szembesültem. Mit tegyen a fordító,ha hibát talál az eredeti szövegben? Lefordítsa hibásan, vagy javítsa? Tudva azt, hogy a dörzsölt olvasó elsőként rá fog gyanakodni, ha szemet szúr neki a hiba.

Az egyik felmerülő hibánál nem sokat tépelődtem. Dimitrij Pavlovics nagyherceg többször a cár unokatestvéreként van említve (helyesen), egy ízben azonban unokaöccseként (helytelenül). Mivel a helytelen változat is a narrációban hangzik el, azaz nem lehet, hogy a beszélő tévedéséről van szó, javítottam, és a magyar kiadásban nem jelentkezik ez a következetlenség.

A másik típusú baki volt az igazi dilemma. Ugyanis egy fanatikus hívő bizonygatja éppen, hogy az isteni inkarnáció olykor-olykor megtörténik, és azt találja mondani, hogy "a názáreti születés nem volt egyedülálló eset". Namármost a születés betlehemi volt, mint az közismert. Mennyire hihető, hogy egy vakbuzgó nő ezt elrontja. Az sem kizárt, hogy egy szerkesztés során alakult így a szöveg, esetleg az író még "birth of Nazareth"-et írt, mely esetben a Nazareth nem a helység, hanem Krisztus maga, és egy szerkesztő javította "birth in Nazareth"-re.

Mivel ezt nem a narrátor mondja, hanem egy szereplő szájából hangzik el, akár felfogható árnyalt jellemábrázolásként is. Ezért döntöttem végül úgy, hogy jelentéshűen fordítom.