Ha minden jól megy, hétfőn 11-kor a Klub Rádióban beszélgetek a Lökonómia című könyvről (írta Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner). Kellemesen meglepett a megkeresés, mert nem a közelmúltban jelent meg, 2007-es könyvről van szó. Eddig ez az egyetlen ismeretterjesztő fordításom.

Az egyik fejezetben azt járják körül, mennyire hat az ember személyiségére, pályájára, sorsára a neve. Például, ha beszédes neve van. Írnak egy fiatal lányról, akit Temptress-nek hívtak (csábító), és már a hatóságok foglalkoztak a promiszkuitásával. Amikor az anyját kérdezték, miért pont ezt a nevet adta a gyereknek, azt felelte, hogy egy színésznőről akarta elnevezni, csak elrontotta. A színésznőt valójában Tempesttnek hívták.

Ha valakit az érdekel, hogy hova akarnak kilyukadni a szerzők, az a könyvet olvassa el, én most ezt fordítói szempontból kívántam felidézni. Ugyanis a Temptress semmit nem mond a magyar olvasónak, ugyanakkor tulajdonneveket nem szokás (manapság) lefordítani.

Úgy döntöttem (ha nem is fenntartások nélkül), hogy magyarítom a neveket is. Temptress-t átneveztem Kurtizánnak, a színésznőt Kurzannak. A szerkesztő nem értett egyet a koncepcióval. Minden nevet visszaírt az eredetire, és zárójelbe tette a magyar jelentését. Én is fontolgattam ezt a megoldást, de úgy véltem, ez a fordító részéről megfutamodás lenne a kihívás elől.